Törvény megtekintése

III. KONGRESSZUS
1. ÜLÉSSZAK

KH. 2. – Törvény a közigazgatási eljárásról

Szponzor: Harry Minstel (R-BE), Jack Shepard (R-GD)

I. RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet – Definíciók

1. § (1) Ügynökség: Cironia Köztársaság Kormánya, a Kongresszus, a bíróságok, a Kormányzói Hivatalok. A jelen törvény semmilyen módon nem értelmezhető a törvény által előírt felhatalmazások hatályon kívül helyezésére. A törvény nem vonatkozik a törvény 1.§ (1)-ben felsorolt intézmények képviselői által jogviták rendezésére létrehozott ügynökségekre, katonai bizottságokra, katonai vagy haditengerészeti hatóságokra hadiállapot esetén vagy megszállta területeken.

(2) Személy és fél: A „személy” magában foglalja az egyes ügynökségen kívüli magánszemélyeit, partnereit, társulásait, közhasznú vagy magánszervezeteit. „Fél”: minden olyan személy vagy szervezet, akit neveztek vagy fogadtak el, Valamelyik fél bármely ügynökségnél, de semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza, hogy egy ügynökség bármely személyt vagy ügynököt félként befogadjon korlátozott célokra.

(3) Szabályok és szabályalkotás: „Szabály”: az ügynökség általános vagy különös alkalmazhatóságának és a jövőbeli hatásnak érdekében létrehozott törvény egész vagy bármely része vagy politika végrehajtására, értelmezésére vagy előírására, vagy bármely ügynökség szervezetének, eljárásának vagy gyakorlatának felmérésére irányuló szabályalkotás, és magában foglalja a jóváhagyást vagy fizetési, vállalati vagy pénzügyi struktúrájára vagy azok átszervezésére vonatkozó előírásokat, árakat, berendezéseket, szolgáltatásokat vagy juttatásokat illetően, vagy azok értékelését, költségeit vagy könyvelését, illetve a fentiek bármelyikét érintő gyakorlatokat. „Szabályalkotás”: egy szabály kidolgozására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére irányuló ügynökségi folyamat.

(4) Rendelet és határozat: „Rendelet” bármely ügynökség végleges rendelkezésre állásának (akár negatív, elrendelő, akár deklaratív formája) bármely, a szabályalkotástól eltérő ügyben, de az engedélyezést is magában foglaló részében létrejövő okirat. „Határozat” a rendelet megfogalmazásának folyamata.

(5) Engedély és engedélyezés: Az „Engedély” magában foglalja az ügynökség engedélyének, tanúsítványának, jóváhagyásának, nyilvántartásba vételének, alapokmányának, tagságának, törvényes mentességének vagy egyéb engedélyének teljes vagy részleges részét. Az „Engedélyezés” magában foglalja az engedélyezési, megújítási, megtagadási, visszavonási, felfüggesztési, megsemmisítési, visszavonási, utánzási, módosítási vagy kondicionálási eljárást tiszteletben tartó ügynöki eljárás.

(6) Szankció és mentesség: A „szankció” magában foglalja az ügynökség egészének vagy egy részének a rendeletét, mely érinti: A) valamely személy szabadságát érintő tilalmát, követelményt, korlátozását vagy egyéb feltételét; B) a mentesség visszatartását; C) bármilyen büntetést vagy bírság kiszabását; D) a vagyontárgy megsemmisítését, átvételét, lefoglalását vagy visszatartását; E) kártérítést, visszatérítést, költségek, díjak vagy díjak felmérését; F) az engedély követelményeit, visszavonását vagy felfüggesztését; vagy G) egyéb kötelező vagy korlátozó intézkedését. A „mentesség” az ügynökség egésze vagy egy részének rendeletet, mely érinti A) pénzt, segítségnyújtást, engedély megadását. Kivétel, kiváltság vagy jogorvoslat esetén; B) követelést, jogi mentességet, kiváltságot, mentességet vagy kivétel elismerését; vagy C) bármely más intézkedés meghozatala bármely személy kérelme, kérelmének jótékony hatása miatt.

(7) Ügynökségi eljárás és művelet: „Ügynökségi eljárás”: az 1. § (4), (5) és (6) alpontjaiban meghatározott ügynökségi folyamat. Az „művelet” magában foglalja az ügynökség minden szabályának, megrendelésének, engedélyének, szankcionálásának, mentességének vagy azzal egyenértékűnek minősülő szabály, megrendelés, engedély, szankcionálás és mentesség megtagadását vagy egyéb okból az ügynökség cselekvésképtelenségét.

II. fejezet – Nyilvános információ

2. § (1) Minden információ kivétel azok, melyeket Cironia Köztársaság bármely ügynöksége a közérdekre tekintettel titkosnak minősít, illetve bármely ügy, mely kizárólag egy ügynökség belső irányítására vonatkozik.

3. § Minden egyes ügynökség külön-külön kijelöli és közzéteszi a központi nyilvántartásban (1) központi és helyszíni szervezeteinek leírásait, beleértve a végső hatóság hivatala által delegált küldeményeket és azokat a helyeket, ahol és amelyeken a nyilvánosságnak tájékoztatást nyújthat, Kérelmeket; (2) az általános folyamodvány és az általa alkalmazott funkciók módozata és módszere, beleértve az összes hivatalos vagy informális eljárás természetét és követelményeit, valamint formanyomtatványokat és utasításokat az összes iratot, jelentést vagy vizsgálatokat; és (3) a törvény által elfogadott anyagi szabályok, valamint az ügynökség által a közvélemény útmutatásával megfogalmazott és elfogadott általános politikát vagy értelmezéseket, de nem a törvényeknek megfelelően címzett felek számára címzett és szolgáltatott szabályokat. Senki sem kötelezhető arra, hogy igénybe vegyen az olyan szervezetet vagy eljárást, amelyek nem publikusak.

4. § Minden ügynökség közzéteszi, vagy a közzétett szabály szerint nyilvánosságra hozza az összes végleges véleményét vagy rendeletét az ügyek elbírálásakor (kivéve a jó okra vonatkozó, bizalmasan kezelendő és precedenst nem hivatkozó) és minden szabályt.

5. § Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a közzétett szabályoknak megfelelően a hivatalos nyilvántartásban szereplő ügyeket a megfelelő és közvetlenül érintett felek rendelkezésére kell bocsátani, kivéve a jó okból bizalmasan kezelt információkat.

III. fejezet – Szabályalkotás

6. § Szabályt kell alkotni minden ügyben kivétel, ha (1) a Ciron Köztársaság bármely katonai, haditengerészeti vagy külügyi ügye van, vagy (2) az ügynökség irányításával vagy személyzettel kapcsolatos bármely ügye mely érinti a közjavakat, kölcsönöket, támogatásokat, juttatásokat vagy szerződéseket.

7. § A javasolt szabályalkotásról szóló általános értesítést a közponi nyilvántartásban közzé kell tenni (kivéve, ha az érintett feleket a törvénynek megfelelően személyesen értesítették, vagy más módon ténylegesen értesítették), és tartalmaznia kell (1) az idő, a hely, és az állami szabályalkotási eljárások jellege; (2) utalás arra a hatóságra, amely szerint a szabályt javasolják; és (3) vagy a javasolt szabály fogalmát vagy tartalmát, vagy az érintett tantárgyak és kérdések leírását. A jelen szabályzat nem írja elő az előírásokat és a meghallgatásokat, kivéve, ha az értelmezésre vonatkozó szabályokat, az általános politikai nyilatkozatokat, az ügynökségi szervezeti szabályokat, az eljárást vagy a gyakorlatot, illetve minden olyan helyzetet, ahol a jó ügy megtalálja (és magában foglalja a Megállapításokat, és a kiadott szabályokban foglalt okok rövid ismertetése), hogy a felszólítás és a közbeszerzési eljárás gyakorlata nem kivitelezhető, felesleges vagy a közérdekkel ellentétes.

8. § Az e szakaszban előírt értesítés után az ügynökségnek lehetőséget kell biztosítania az érdekelteknek arra, hogy részt vehessenek a szabály véleményezésében, írásbeli adatok, nézetek vagy érvek benyújtásával, bármilyen módon; és a bemutatott összes lényeges kérdés vizsgálata után az ügynökségnek minden szabályba bele kell foglalnia egy tömör általános nyilatkozatot a szabályzat alapjáról és céljáról. Ha a szabályzat előírja, hogy az ügyiratok meghallgatásának lehetősége után a nyilvántartásban szereplő jogszabályok előírják, a jelen szakasz rendelkezéseinek helyébe a 17. és 18. § követelményeit kell alkalmazni.

9. § Az anyagi szabály (kivéve az adómentességet vagy a mentesség korlátozását, és értelmezését) közzétételét vagy szolgáltatását legkésőbb a hatálybalépés napjától számított harminc napig kell megtenni, kivéve, ha az ügynökség másként rendelkezik.

10. § Minden ügynökség minden érdekelt számára biztosítja a jogot a szabály kibocsátására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem benyújtására.

IV. fejezet – Ítélkezési rend

11. § Minden ügyben ügyvédi jelenlétet biztosító meghallgatásra való alkalmat kell biztosítani, kivéve, ha az érintett ügy (1) bármely olyan ügyre vonatkozik, amely a későbbi bírósági tárgyaláson és a de novo tényeken alapul bármelyik bíróságon ; (2) Cironia Köztársaság tisztviselőjének vagy alkalmazottainak kiválasztásával vagy vagyoni helyzetével kapcsolatos; (3) olyan eljárások, amelyekben a határozatok kizárólag az ellenőrzéseken, teszteken vagy választásokon nyugszanak; (4) katonai, haditengerészeti vagy külügyi ügyek vezetése; (5) olyan ügyek, amelyekben egy ügynökség bírósági ügynökeként jár el; és (6) a munkavállalói képviselők tanúsítása.

12. § Az ügynökségi meghallgatásra jogosult személyeket időben tájékoztatni kell (1) az időről, helyről és természetéről; (2) a meghallgatás joghatóságáról; és (3) a megfogalmazott ténybeli és jogi tényekről. A meghallgatások idejének és helyének meghatározásakor kellő figyelmet kell fordítani a felek vagy képviselőik kényelmére és szükségességére.

13. § Az ügynökség minden érdekelt számára biztosítja az alábbi eseteket: (1) a tények, érvek, rendezésre szóló ajánlatok vagy módosítási javaslatok benyújtása és figyelembevétele, ha az idő, az eljárás jellege és a közérdek engedélyezi, valamint (2) ha felek képtelenek a megegyezéssel, meghallgatással és az értesítéssel kapcsolatos határozat meghozatalában részt venni, akkor a 17. és 18. §-nak megfelelően jár el.

14. § Ugyanazok a tisztviselők, akik a 17. § szerinti bizonyítékok befogadásáért felelnek, a 18. §-ban előírt ajánlott határozatot vagy kezdeti döntést kötelesek tenni, kivéve, ha az ilyen tisztviselők az ügynökség rendelkezésére állnak. Az ex parte ügyeknek a törvény által engedélyezett mértékéig történő megóvása esetén az ilyen tisztviselő semmilyen tényt nem kérhet bármely személytől vagy párttól, kivéve, ha értesítést és lehetőséget biztosít valamennyi résztvevő fél számára. Az ilyen tisztviselő sem felelős bármely tisztségviselő, alkalmazott vagy ügynök felügyeletéért vagy irányításáért, amely bármely ügynökségnél nyomozás vagy büntetőeljárás lebonyolításában vesz részt. Azon ügyekért, alkalmazottakért vagy ügynökökért, akik bármely ügynökség számára nyomozati vagy büntetőeljárási feladatok ellátásában járnak el, ebben vagy tényszerűen kapcsolódó ügyben részt vesznek vagy tanácsot adnak a 18. § szerinti határozat, ajánlott döntés vagy ügynökségi felülvizsgálat során, kivéve Tanúként vagy ügyvédként. Ez az alszakasz nem alkalmazandó az elsődleges engedélyek iránti kérelmek, illetve a közművek vagy a fuvarozók díjai, berendezései vagy gyakorlata érvényességét vagy alkalmazását érintő eljárások meghatározására; És semmilyen módon nem alkalmazható az ügynökségre vagy az ügynökséget magában foglaló testület tagjára vagy tagjaira.

15. § Az ügynökség megfelelő mérlegelési jogkörrel rendelkezik, hasonlóan, mint más megrendelések esetében, hogy nyilatkozatot tegyen a viták megszüntetésére vagy a bizonytalanság megszüntetésére.

V. fejezet – Feltételek

16. § Ha ezen törvény másként nem fogalmaz:

(1) Minden olyan személynek, aki személyes megjelenésre van kötelevze, joga van ahhoz, hogy a tanácsadó, vagy ha az ügynökség ezt megengedi, más, szakképzett képviselővel kísérheti, képviselje és tanácsot adjon számára. Minden fél számára biztosítani kell a jogot arra, hogy személyesen, vagy ügyvédi úton vagy más megfelelően képzett képviselővel megjelenjen bármely ügynöki eljárásban. Ami az állami üzleti tevékenység szabályos lebonyolítását illeti, minden érdekelt személy bármely ügynökség, illetve annak felelős tisztjei vagy alkalmazottai előtt bármilyen eljárás, felszólítás vagy vitás kérdés előterjesztésében, módosításában vagy meghatározásában részt vehet vagy bármilyen ügynökségi funkcióval kapcsolatban érdeklődhet. Minden ügynökségnek ésszerű felszólításnak kell eleget tennie a neki átadott bármely ügy kezeléséért, és kellő figyelmet kell fordítani a felek vagy képviselőik kényelmére és igényeire. Semmi esetre sem tagadható meg bármely ügynökség vagy ügynökségi eljárás előtt való megjelenését vagy képviseletét.

(2) A folyamat, a jelentés követelménye, az ellenőrzés vagy más nyomozati cselekmény vagy kereset semmilyen módon vagy célra nem adható ki, nem bocsátható ki és nem érvényesíthető, kivéve, ha a törvény ezt engedélyezi. Az adatok vagy bizonyítékok benyújtására kényszerített minden személynek jogában áll megőrizni vagy a törvényesen előírt költségek kifizetésével megszerezni egy példányt vagy átiratát, kivéve, ha az nem egy közbenső vizsgálati eljárás során beszerzett anyag, illetve, ha az a tanú valamely alapjogát nem sérti. Utóbbi esetben csak hivatalos átiratot kaphat meg a személy.

(3) A törvény által felhatalmazott ügynökségeket kérelemre és - az eljárási szabályzatban előírtak szerint - kiállítják bármelyik fél számára a kért bizonyítékokról, illetve a bizonyítékok általános jelentőségéről és ésszerű hatóköréről. A bíróság a bírósági eljárás során éljárási díjat vagy követelést tart fenn, amennyiben azt a törvénynek megfelelően állapítja meg, és minden végrehajtási eljárás során a tanú megjelenését vagy a bizonyítékok vagy adatok ésszerű időn belül eljutását valamely fél akadályozza.

(4) Gyors értesítést kell adni minden olyan írásbeli kérelemnek, vagy egyéb érdekelt fél kérésének teljes vagy részleges megtagadásáról, amely bármely ügynökségi eljárással kapcsolatosan történik. A korábbi megtagadás megerősítésén kívül, vagy ha a megtagadás önmagáért beszél, az ilyen értesítéshez egyszerű eljárási vagy egyéb indokolást kell mellékelni.

VI. fejezet – Meghallgatások

17. § Azon meghallgatásoknál, amelyekre ezen törvény előírja a meghallgatást, e szakasz szerint kell eljárni:

(1) Az ügynökség, az ügynökség bármely tagja, vagy e törvény alapján meghatározott vizsgáló a bizonyítékokat független személy előtt kell bemutassa. Minden tisztségviselőnek munkáját pártatlanul kell végezze. Bármely tisztviselő bármikor lemondhat, vagy kizárhatja magát a vizsgálati eljárásból. A személyes elfogultság időben történő és elegendő betartásával, vagy bármely ilyen tisztviselő kizárásával kapcsolatban a hivatal az ügyet a nyilvántartás és az ügyben hozott határozat részeként határozza meg.

(2) A meghallgatásra felszólaló tisztviselők az ügynökség közzétett szabályainak és hatáskörének hatálya alá tartoznak (a) betartsák az esküvéseket és állításokat, (b) a törvény által engedélyezett szubvenciókat adnak ki, (c) szabályozzák a bizonyítékokat és megkapják a releváns bizonyítékokat, (d) fogadják vagy okoznak letéteket, amikor az igazságszolgáltatás végzését kézbesítik, (e) szabályozzák a tárgyalás menetét, (f) konferenciákat tartanak a kérdések rendezésére vagy egyszerűsítésére a felek hozzájárulásával , (g) eljárási kérelmekkel vagy hasonló ügyekkel rendelkeznek, (h) döntéseket hoznak vagy a 18. § szerinti határozatokat ajánlanak, és (i) az e törvénynek megfelelő ügynökségi szabályzat által engedélyezett bármely egyéb intézkedést hoznak.

(3) Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a szabály vagy a megbízó javaslatának bizonyító erejével kell rendelkeznie. Bármely szóbeli vagy okirati bizonyíték érhető el, de minden ügynökségnek a politika alapján lényegtelen, vagy jogtalanul ismétlődő bizonyítékok kizárásával kell rendelkeznie, és semmilyen szankciót nem kell kiszabni, sem szabályt, sem rendeletet nem kell kiadni, kivéve, ha az egész bizonyítékot figyelembe vesszük vagy annak bármely része, amelyet bármely fél hivatkozhat, és amelyet a megbízható, bizonyító erejű és lényeges bizonyítékok támasztanak alá. Minden félnek jogában áll szóbeli vagy okirati bizonyítékkal bemutatni ügyét vagy védekezését, kifogásolható bizonyítékokat benyújtani, és a tények teljes körű és tényleges nyilvánosságra hozatalához szükséges keresztellenőrzést lefolytatni. A pénzkövetelések vagy előnyök, illetve a kezdeti engedély iránti kérelmek elbírálására vagy meghatározására bármely ügynökség - amennyiben a fél érdekeit nem sérti meg - eljárásokat fogad el a bizonyítékok egészének vagy egy részének írásban történő benyújtására.

(4) A bizonylatok és vallomások átiratát, valamint az eljárásban benyújtott valamennyi iratot és kérelmet a 8. § szerinti kizárólagos döntésnek kell tekinteni, és törvényes költségek kifizetése után a felek rendelkezésére bocsátják. Ha bármely olyan ügynökségi határozat hivatalos ténymegállapításon alapul, amely nem szerepel a nyilvántartásban szereplő bizonyítékok között, bármelyik félnek időben kérnie kell az ellenkezőjét.

VII. fejezet – Döntések

18. § Olyan esetekben, amikor a 7. §-nak megfelelően tárgyalást kell folytatni

(1) Azokban az esetekben, amikor az ügynökség nem vezetett a bizonyítékok átvételekor, a tisztviselőnek el kell döntenie az ügyet, vagy az ügynökségnek (konkrét esetekben vagy általános szabály szerint) meg kell adnia a teljes nyilvántartást a kezdeti döntéshez. Ha az ilyen tisztviselők az eredeti határozatot meghozzák, és a hivatalhoz benyújtott fellebbezés hiányában vagy az ügynökség indítványára vonatkozó, a szabály által előírt időben történő felülvizsgálat hiányában az ilyen határozat további eljárás nélkül az ügynökség határozatává válik. Az ilyen tisztségviselők eredeti határozatainak fellebbezése vagy felülvizsgálata során az ügynökség - kivéve, ha az értesítéssel vagy szabálytalansággal korlátozhatja a kérdéseket - minden olyan hatáskörrel rendelkezik, amelyet az eredeti döntés meghozatala során gyakorolna. Ha az ügynökség az eredeti döntést anélkül folytatja, hogy a bizonyítékok átvételével elnökölne, az ilyen tisztviselők először egy határozatot ajánlanak, kivéve, hogy a szabályalkotás vagy a kezdeti engedélyek iránti kérelmek meghatározása (1) helyett az ügynökség ideiglenes határozatot hozhat (2) bármely ilyen eljárást el lehet hagyni minden olyan esetben, amikor az ügynökség megállapítja, hogy feladatainak kellő időben történő végrehajtása szükségszerűen és elkerülhetetlenül szükséges.

(2) Minden egyes ajánlott, kezdeti vagy kísérleti döntés vagy az alárendelt tisztviselők határozatának ügynöki felülvizsgálatára vonatkozó döntés előtt a feleknek ésszerű lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ilyen döntésekben részt vevő tisztek megvizsgálására (1) javaslatokat és következtetéseket javasoljanak vagy (2) az alárendelt tisztviselők határozatai vagy ajánlott határozatai alóli kivételek vagy a kísérleti ügynökségi határozatok, valamint (3) az ilyen kivételek vagy javasolt megállapítások vagy következtetések alátámasztása. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden ilyen megállapításra, következtetésre vagy kivételre vonatkozó döntést. Az összes döntés (ideértve a kezdeti, ajánlott vagy kísérleti döntéseket) a feljegyzés részévé válik, és tartalmazza az (1) megállapításokról és következtetésekről szóló nyilatkozatot, valamint annak okait vagy alapját, minden lényeges ténybeli, vagy a nyilvántartásban szereplő mérlegelési jogkört; és (2) a megfelelő szabályt, elrendelést, szankciót, mentességet vagy tiltást.

VIII. fejezet – Szankciók és hatáskörök

19. § Közhatalom gyakorlása során

(1) Csak jogszabály alapján szabható ki szankció.

(2) Minden olyan esetben, amikor a jogszabályban előírt engedélyre irányuló kérelmet nyújtanak be, az ügynökség - az érdekelt felek vagy hátrányos helyzetű személyek jogainak vagy kiváltságainak kellő figyelembevételével és ésszerű felszólítással - megállapítja és kiegészíti a törvény által megkövetelt egyéb eljárásokat, és döntést hoz. A szándékos vagy olyan esetek kivételével, amelyekben a közegészségügy, a kamat és a biztonság hiánya másként nem fogalmaz, az engedélyek visszavonása, felfüggesztése, vagy megsemmisítése nem megengedett, kivéve, ha az ügyviteli eljárás megindítása előtt tényeket vagy magatartást indokolnak. Az ilyen tevékenységet az ügynökség írásban felhívja az engedélyes figyelmébe, és az engedélyes számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bizonyítsa vagy teljesítse az összes törvényes követelményt. Minden olyan esetben, amikor az engedélyes az ügynökség szabályaival összhangban időben és elegendő időre és új engedélyre irányuló kérelmet nyújtott be, semmilyen, folyamatos jelleggel folytatott tevékenységre vonatkozó engedély nem szűnik meg addig, amíg a kérelmet véglegesen meg nem határozzák az ügynökség.

IX. fejezet – Bírósági felülvizsgálat

20. § Minden esetben lehetőség van bírósági felülvizsgálatra, kivéve, amennyiben (1) az alapszabály tiltja a bírósági felülvizsgálatot, vagy (2) az ügynökség keresetet nyújt be a bírósági felülvizsgálattal szemben és azt a törvény szerint pozitívan elbírálják.

(1) Minden olyan személy, aki bármely ügynökségi kereset miatt, jogi tévedésből, vagy amely bármely vonatkozó jogszabály értelmében hátrányosan érintett vagy sérti az bármely tevékenységét, jogosultak bírósági felülvizsgálatra.

(2) A bírósági felülvizsgálat eljárásának formája minden, a törvényben meghatározott bíróságon, vagy – annak hiányában - minden olyan törvényes jogorvoslati eljáráson, amely a jogvita tárgyát képező bármely bírósági eljárásban alkalmazandó (beleértve a bírósági határozatokra vagy a tiltó vagy kötelező érvényű vagy habeas corpus eseteket) bármely illetékes bíróságon lefolytatható. Az ügynökségi keresetet a bírósági végrehajtás során polgári vagy büntetőeljárásban bírósági felülvizsgálatnak kell alávetni, kivéve, ha az ilyen felülvizsgálat előtti, megfelelő és kizárólagos lehetőséget biztosít a törvény.

(3) Minden olyan ügynökségi kereset, amelyet jogszabály és jogszabály alapján felülvizsgálható, és minden olyan végső ügynökségi kereset, amelyre egyetlen bíróság sem rendelkezik más megfelelő jogorvoslattal, bírósági felülvizsgálat tárgyát képezi. Minden előzetes, eljárási vagy közvetítő ügynökségi keresetet vagy határozatot, amely közvetlenül nem ellenőrizhető, felül kell vizsgálni a végső ügynökség intézkedéseinek felülvizsgálata során. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában az egyébként jogerős keresetindítás végleges az ezen alpont alkalmazásában, függetlenül attól, hogy a nyilatkozat benyújtására vagy felülvizsgálatára bármilyen formában benyújtották vagy meghatároztak-e, vagy (hacsak az ügynökség másképp nem követeli meg) szabály szerint, az intézkedés felfüggesztése mellet, felettes hatósághoz fellebbezésre kerül.

(4) Folyamatban lévő bírósági felülvizsgálat alatt bármely ügynökség felhatalmazást kap arra, hogy elhalasztja az általa hozott bármely intézkedés hatálybalépésének időpontját, amennyiben az igazságszolgáltatás ezt megköveteli. A helyrehozhatatlan sérülések elkerülése érdekében szükséges mértékben és csakis a szükséges mértékben, minden felülvizsgálati bíróságnak (ideértve minden olyan bíróságot, amelyre esetlegesen fellebbezésre sor kerülhet a certioráriumok vagy más okiratok iránti kérelem benyújtása után, vagy felülvizsgálati bírósághoz fordulhat) minden szükséges és megfelelő eljárást el kell halasztania bármely ügynökségi intézkedés hatálybalépésének napját, vagy meg kell őriznie a jogállást vagy jogokat a felülvizsgálati eljárás lezárásáig.

(5) Amennyire szükséges a döntéshez, és ha bemutatásra kerül, a felülvizsgálati bíróság dönt minden lényeges jogkérdésről, értelmezi az alkotmányos és törvényi rendelkezéseket, és meghatározza az ügynökségi keresetek feltételeit és alkalmazhatóságát. (A) kényszerítik a jogellenesen visszatartott vagy ésszerűtlenül késleltetett ügynökségi keresetet; És (B) ha jogellenesnek tartja, hatályon kívül helyezi az ügynökség intézkedéseit, megállapításait és következtetéseit, amelyek (1) önkényesek, szeszélyesek, mérlegelési jogkörrel való visszaélésnek vagy egyéb módon nem felelnek meg a törvényeknek; (2) ellentétes az alkotmányos joggal, hatalommal, kiváltsággal vagy mentességgel; (3) a törvényes joghatóságon, hatóságon vagy korlátozásokon túlmenően, vagy a jogszabályi jog hiányában; (4) a törvény által előírt eljárás betartása nélkül; (5) a 17. és 18. §-ban foglalt követelményeknek megfelelő, vagy a statútumban közzétett ügyeleti meghallgatások nyilvántartásán alapuló egyéb bizonyítékokkal nem támasztott minden lényeges bizonyíték; vagy (6) a tények indokolatlanok, amennyiben a tényeket a felülvizsgálati bíróság a de novo tárgyalás tárgyává teszi. A fenti megállapítások meghozatalakor a bíróság felülvizsgálja az egész feljegyzést vagy annak egy részét, amelyet bármelyik fél hivatkozhat, és kellően figyelembe kell venni az előítéletes hiba szabályát.

X. fejezet – Vizsgálók

21. § A polgári szolgálatra és más törvényekre is figyelemmel, amennyiben ez a törvény nem összeegyeztethetetlen, az egyes ügynökségekhez olyan számú képesített és illetékes vizsgálót kell kijelölni, akik szükségesek a 17. és 18. § szerinti eljárásokhoz, az esetek feldolgozásához, amennyire ez kivitelezhető, és nem végeznek olyan feladatokat, amelyek összeegyeztethetetlenek feladataikkal és felelősségeikkel, mint vizsgálók. A vizsgálókat a közszolgálati bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által megállapított és meghatározandó okokból az ügynökség rendelkezésére bocsássák, a meghallgatás lehetőségéről és nyilvántartásukról. A vizsgálók az Ügynökség ajánlásait figyelembe véve a Bizottság által előírt kompenzációt kapnak. Az alkalmanként vagy ideiglenesen nem kielégítő személyzetből álló ügynökségek a Bizottság által kiválasztott más vizsgálók és más ügynökségek hozzájárulásával más ügynökségek vizsgálóit igénybe vehetik. E szakasz alkalmazásában a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy vizsgálatokat folytasson, követelhesse az ügynökségek jelentéseit, jelentéseket bocsásson ki, beleértve a kongresszushoz eljuttatott éves jelentést, szabályokat hirdethessenek, szükség szerint tanácskozó tanácsokat nevezzenek ki, jogszabályokat javasoljanak, és esküdtszéki díjat fizetnek az Ciron Köztársaság bíróságai számára.

II. RÉSZ – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § Semmi ebben a törvényben nem csökkentheti bármelyik személy alkotmányos jogait, vagy korlátozza vagy hatályon kívül helyezzen a törvény által előírt vagy a jogszabály által egyébként elismert további követelményeket. A törvény eltérő rendelkezése hiányában minden bizonyítékra vagy eljárásra vonatkozó követelmény vagy kiváltság egyformán vonatkozik az ügynökségekre és a személyekre. Ha e törvény vagy annak alkalmazásának bármely rendelkezése érvénytelennek minősül, a törvény fennmaradó részét vagy az ilyen rendelkezés egyéb alkalmazását nem érinti. Minden ügynökségnek minden olyan hatóság rendelkezésére áll, amely szükséges ahhoz, hogy e törvény előírásainak való megfelelést szabályokkal vagy egyéb módon kiadja. A későbbi jogszabályokat nem lehet úgy tekinteni, hogy az e törvény rendelkezéseit hatályon kívül helyezik vagy módosítják, kivéve, ha az ilyen jogszabályok kifejezetten ezt teszik. Ez a törvény a jóváhagyásától számított három hónapon belül lép hatályba, kivéve, ha a 17. és 18. § az engedélyezést követő hat hónapon belül lép hatályba, a 21. § szerinti vizsgálók kiválasztásának követelménye csak az engedélyezést követő egy évig válik hatályossá. Az ilyen követelmény hatálybalépését megelőzően kezdeményezett ügynökségi eljárásokra kötelező.

23. § Ezen jogszabály elfogadásához és módosításához a jelenlévő és szavazó képviselők két harmada szükséges.

---

vissza