Törvény megtekintése

III. KONGRESSZUS
1. ÜLÉSSZAK

KH. 1. Nemzetbiztonsági Törvény

Szponzor: James Williams (R-OE)

A nemzetbiztonság előmozdítása érdekében a Védelmi Minisztérium, Cironia Hadereje Egyesített Parancsnokságának Vezérkari Főnöksége, a Nemzetbiztonsági Minisztérium, valamint a Haditengerészeti Minisztérium munkáját az alábbi törvénnyel kívánjuk összehangolni a kormányzattal és a kormányzat által működtetett ügynökségekkel.

Ezennel rögzítjük, hogy Cironia Köztársaság nemzetbiztonságának biztosítása a fent megnevezett szervezetek kötelessége polgári ellenőrzés alatt.

 

I. A Nemzetbiztonság Koordinációja

Nemzetbiztonsági Tanács

(A) Létrejön egy tanács, amely ismertté válik mint a Nemzetbiztonsági Tanács (a továbbiakban ebben a szakaszban a "Tanács").

Cironia Köztársaság Elnöke a Tanács elnöke, azzal a kitétellel, hogy távollétében egy tagot, kinevezhet helyettesének, aki a Tanács elnökének hatáskörével rendelkezik az Elnök visszatértéig..

A Tanács feladata, hogy tanácsot adjon az elnöknek tiszteletben tartva a hazai, külföldi és katonai politikák integrációját és a katonai szolgálatokat, amelyek lehetővé teszik a nemzetbiztonságot, továbbá feladata, hogy összehangolja a kormányzat, a katonai szervezetek, valamint a kormányzat által működtetett ügynökségek munkáját.

A tanács tagjai: az Elnök, a Védelmi Miniszter, a Haditengerészeti Miniszter, Cironia Hadereje Egyesített Parancsnokságának Vezérkari Főnöke, valamint a különböző haderőnemek által delegált tagok és a kormány által működtetett ügynökségek igazgatói és a Nemzetbiztonsági Miniszter, a Pénzügyminiszter, a Főügyész, a Kabinetfőnök, Cironia ENSZ-nagykövete, a nemzetbiztonsági főtanácsadó.

A nemzetbiztonsági főtanácsadót az Elnök nevezi ki, hivatali ideje a felmentéséig tart. Feladata, hogy tanácsaot adjön a legfontosabb kül- és belbiztonsági kérdésekben, vészhelyzetekben, az országot sújtó fontos politikai kérdésekben.

(B) Az Elnök egyéb funkciói mellett a nemzetbiztonság érdekében irányít és hangolja össze a Tanácsban is megjelenő szervezetek munkáját.

A Tanács feladata:

(1) a célok és kötelezettségvállalások értékelése; Cironia Köztársaságra és annak katonai erejére kockázati tényezőként ható jelenségek elemzése.

(2) tanácsot adni az Elnöknek, hogy esküjéhez híven tudja ellátni feladatát és a nemzetbiztonság ügyének megfelelően járjon el.

C) A Tanács személyzetének tagja kell legyen a civil Ügyvezető Titkár, aki a Tanács irányítása alatt áll. Az Ügyvezető Titkárt az Elnök nevezi ki. Feladata, hogy biztosítsa a Tanács munkájának gördülékenységét és a nemzetbiztonságot szolgálja.

D) A Tanács időről időre ajánlásokat tesz az Elnöknek, valamint az Elnök utasítására jelentéseket készít.

 

II. A Központi Hírszerző Iroda tevékenysége

A) A nemzetbiztonság tekintetében az Ügynökség feladata a Nemzetbiztonsági Tanács irányítása:

(1) tanácsot ad a Nemzetbiztonsági Tanácsnak a következő ügyekben:

A kormányzati szervek és egyéb, a nemzetbiztonsághoz kapcsolódó szervezetek hírszerző tevékenységének ügyében.

(2) ajánlásokat tesz a Nemzetbiztonsági Tanács számára a részlegek hírszerző tevékenysége kapcsán és segíti annak hírszerző munkáját.

(3) a hírszerzéshez kapcsolódó információ korrelálása és értékelése;

A nemzetbiztonság érdekében az információ megőrzése és terjesztésének ellenőrzése.

A hírszerzés a kormányon belül adott esetben felhasználhatja a meglévő ügynökségeket és létesítményeket: kitétel, hogy az Iroda nem rendelkezik rendőrségi, más bűnüldöző vagy belső biztonsági funkciókkal.

A Központi Hírszerzés igazgatója felelős az információs források és módszerek védelméért és annak jogosulatlan közzétételéért.

(4) a meglévő hírszerzés érdekében a Nemzetbiztonsági Tanács határozza meg, hogy a törvény rendelkezéseinek bevezetése információs források elvesztéséhez vezet-e és ezek milyen kockázatokkal bírnak.

(5) az ilyen jellegű egyéb funkciók és feladatok ellátására a nemzetbiztonságot érintő hírszerzési ügyekről időről időre tanácskozik a Nemzetbiztonsági Tanács.

B) A Nemzetbiztonsági Tanács által ajánlott és az Elnök által jóváhagyott mértékben a kormányzat szervezeti egységeinek rendelkezésére áll a közreműködés a Központi Hírszerző Irodával, továbbá az Iroda és a Nyomozó Ügynökség az igazgatók kölcsönös megegyezése után információt szolgáltathatnak egymásnak.

 

III. A Nemzetbiztonsági Erőforrás Testület

A) Létrejön a Nemzetbiztonsági Erőforrás Testület (a továbbiakban ebben a részben "Testület"), amely az Igazgatóság elnökéből áll, valamint a különböző végrehajtó hivatalok vezetőiből, vagy delegált képviselőiből és

független ügynökségekből, amelyeket időről időre kijelölhet az

Elnök, hogy tagja legyen a Testületnek. A Testület elnökét a polgári életből kell jelölni az Elnök által, a jelölt pedig a Szenátus meghallgatásán vesz részt. Ezt követően a Szenátus szavaz, hogy elfogadja-e a jelöltet.

B) a Testület elnöke felhatalmazást kap, hogy a Testület személyzetét maga állítsa össze, feltéve, hogy a kiválasztott személyek nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot és büntetlen előéletűek.

C) A Testület feladata, hogy tanácsot adjon az Elnöknek:

(1) az ipari és polgári mozgósításra vonatkozóan, hogy biztosítsák a leghatékonyabb és maximális mozgásteret, a nemzeti munkaerõ felhasználását háború esetén;

(2) Cironia erőforrásainak legnagyobb hatékonyságú kihasználására

A polgári gazdaság fenntartására és stabilizálására a háború idején, és a gazdaság kiigazítására, háborús szükségletekre és feltételekre;

(3) az ország vezetésének különböző szervei közötti munka összehangolására az erőforrások tekintetében,

Termelés, beszerzés, terjesztés vagy szállítás és a lakosság ellátása szükség esetén;

(4) munkaerőre, az erőforrásokra és a termelő létesítményekre vonatkozó követelmények betartása és betartatása

(5) a megfelelő stratégiai tartalékok létrehozása, a kritikus anyagokat, valamint a belőlük fakadó tartalékok megőrzését;

(6) az iparágak, a szolgáltatások, a kormányzat stratégiai elhelyezése és áthelyezése, amely elengedhetetlen a nemzetbiztonság szempontjából;

(D) feladatainak ellátása során a Testület a szervezeti egységek létesítményeit és erőforrásait maximálisan a kormány és a kormány ügynökségei érdekében hasznosítja.

 

IV. A Nemzeti Katonai Tanács struktúrája

Létrejön a Nemzeti Katonai Tanács, melynek feje a Védelmi Miniszter. A Nemzeti Katonai Tanács tagja a Védelmi Miniszter, a Nemzetbiztonsági Miniszter, a Haditengerészeti Miniszter, Cironia Hadereje Egyesített Parancsnokságának Vezérkari Főnöke, a haderőnemek által delegált tagok, valamint az előző fejezetben megnevezett ügynökségek igazgatói.

A VÉDELMI MINISZTER

A) A Védelmi Miniszter egy a polgári életből kinevezett személy, aki a megválasztását megelőző 10 év során és pillanatában nem tölthet be aktív katonai szolgálatot. Személyét az elnök jelöli ki, de a Szenátus hallgatja és választja meg. A Védelmi Miniszter a fő megbízottja az Elnöknek a nemzetbiztonsági kérdésekben. Az Elnök irányítása alatt az alábbi feladatokat látja el:

(1) Általános célkitűzéseket és programokat fogalmaz meg a Katonai Tanács és valamennyi részlege számára;

(2) Általános irányt, hatóságot és irányítást gyakorol az ilyen irányú részlegek és ügynökségek fölött;

(3) Megfelelő lépéseket tesz a felesleges duplikáció kiküszöbölése érdekében a kínálat, közlekedés, raktározás, egészségügy és kutatás ügyeiben;

(4) Felügyeli és koordinálja a költségvetés elkészítését, becslései a Katonai Társaság egységei és ügynökségei számára mérvadóak;

Megfogalmazza és meghatározza a költségvetést és felügyeli annak felhasználását, feltéve, hogy a benne foglalt információk nem akadályozzák a minisztert.

A Védelmi Miniszter vagy a Haditengerészeti Miniszter mutatja be az elnöknek a költségvetést;

B) A Védelmi Miniszter éves írásos jelentést nyújt be az elnökhöz és a Kongresszushoz, amely a kiadásokat, a munkát és a költségeket tartalmazza a Nemzeti Katonai Tanács eredményeivel együtt olyan ajánlásokkal, amelyeket megfelelőnek ítél;

C) A Védelmi Miniszter az Elnök engedélyével pecsételhet, amelyről bírósági értesítést kell készíteni.

A Védelmi Miniszter alkalmazhat olyan asszisztenst, aki a Minisztérium szolgálatában áll, azonban nem alakíthat katonai állományt.

 

Cironia Hadereje Egyesített Parancsnokságának Vezérkari Főnöke

A továbbiakban "Vezérkari Főnök".

A) A Vezérkari Főnök koordinálja a különböző haderőnemek közötti munkát a Védelmi Miniszter és az Elnök irányítása alatt:

(1) Szakmai tapasztalatának birtokában tanácsot ad feletteseinek;

(2) Jelentéseket készít a Védelmi Minisztérium vagy az Elnök kérésére;

(3) Békeidőben is felelős a hadsereg állapotáért, annak nemzetbiztonsági feladatainak ellátásáért és az önvédelmi képességének megőrzéséért;

B) A Vezérkari Főnököt az elnök nevezi ki és a Szenátus a meghallgatása után szavaz róla;

C) Ajánlásokat és jelentéseket nyújt be a Katonai Tanácshoz.

HADITENGERÉSZET

A Haditengerészeti Miniszter

A) A Haditengerészeti miniszter a polgári életből az elnök által kerül kinevezésre, 
akit a Szenátus hallgat és szavaz meg alkalmasság alapján.
B) A Haditengerészeti Miniszter és minisztériuma a Védelmi Minisztérium alá tagozódik be.

A Haditengerészeti Minisztérium működése
A) Az összes haditengerészeti légi közlekedést integrálni kell a tengeri hajózással
a haditengerészeti osztályon belül. 
B) A haditengerészet harci, szolgálati 
és képzési erőkből áll.
C) A haditengerészet általában felelős a haditengerészeti felderítésért,
a tengeri hadviselésért és a hajózás védelméért.
A haditengerészet repülőgépeket, fegyvereket, taktikákat, technikákat, szervezeteket fejleszt ki
a haditengerészeti harc és a szolgáltatási elemek felszerelére;
E feladatok tekintetében közösen dolgoznak
A hadsereggel, a légierővel és a haditengerészettel.
D) A flottával a fejlett haditengerészeti bázisok lefoglalásában vagy védelmében és
az olyan földi műveletek elvégzéséhez, amelyekben elengedhetetlenek lehetnek a
a haditengerészeti elemek, együttműködnek a többi haderőnemmel. 
A kétéltű műveletek azon fázisai, amelyek a taktikára vonatkoznak,
Technikát és berendezéseket. 
E) Ellátja az elnök által irányítható egyéb feladatokat:
Feltéve, hogy az ilyen kiegészítő kötelezettségek nem csökkenthetik vagy zavarhatják.

LÉGIERŐ

A Légierő Minisztere
A) A Légierő Minisztere kinevezésre kerül
a polgári életből az elnök által, akit a Szenátus hallgat és szavaz meg alkalmasság alapján.
B) A Légierő Minisztériuma a Védelmi Minisztériumba betagózódott szerv, a Légierő Minisztere pedig közvetlen alárendeltje a Védelmi Miniszternek. 

C) A Védelmi Miniszter működési funkcióinak nagy részét, 
beleértve az ilyen tisztséget tisztségviselői által betöltött feladatokat
a Főparancsnokság alatt vagy annak ellenőrzése alatt tartanak.
D) A hadsereg légierejét, vagy amint azt a Védelmi Miniszter úgy ítéli meg, 
hogy szükséges a légierő bevetése Cironia Köztársaság számára, a LÉgierő Minisztere és az Légierő:
1) Feltéve, hogy a Légierő alapvető céljait nem korlátozza, teljesíti a feladatot.
2) A Védelmi Minisztertől és az Elnöktől kaphat parancsot. 
E) A légierő titkára köteles pecsétet kiállítani  olyan eszközzel,
amelyet az Elnöknek jóvá kell hagynia és bírósági értesítést kell készíteni róla. 

A NEMZETBIZTONSÁGI MINISZTÉRIUM

A) Amint ez a javaslat Cironia Köztársaság Képviselőháza és a Szenátusa jóváhagyásával törvényerőre emelkedik, létrejön egy végrehajtó hivatal a Kormányon belül, Nemzet-biztonsági Minisztériumnak hívnak (ebben az újjászervezési törvényben a továbbiakban: Mi-nisztérium), a Nemzetbiztonsági Miniszterrel (ebben az újjászervezési törvényben a továbbiak-ban: Miniszter), aki ennek az élén áll, Cironia Köztársaság Elnöke jelöli ki a Szenátus tanácsá-val és beleegyezésével; aki évente tízezer dolláros fizetést kap, és a hivatali ideje éppen addig tart, mint a többi, végrehajtó hivatalt vezető tisztségviselőé. 

B) Amint ez a javaslat törvényerőre emelkedik, a Miniszter számára az Elnök ki-nevez egy Nemzetbiztonsági Miniszterhelyettest, akiknek a fizetése évente nyolcezer dollár. Minden olyan kötelességet végre kell hajtania, amelyet a Miniszter vagy bármelyik törvény előír számárukra. Bármikor, amikor Cironia Köztársaság Elnöke felmenti hivatalából a Minisz-tert, vagy üresedés áll fenn, amelynek az idejére a Miniszterhelyettes veszi át a hivatalt, és az őrizetére bízzák a Minisztériumhoz kötődő nyilvántartásokat, könyveket és iratokat. 

C) Amint ez a javaslat törvényerőre emelkedik, a Miniszter és a Minisztérium elsődleges feladata a terroristaakciók elhárítása Cironia Köztársaságon belül; csökkenteni a veszteségeket, és részt venni az károk elhárításában amely az országon belül történt terrortá-madás vagy -támadások okoztak; végrehajtani minden rendeltetésszerű ügyet, amelyet a Mi-nisztériumhoz csatolnak, beleértve a természet és az ember által okozott válságos helyzeteket, és vészhelyzetek megelőzését szolgáló terveket; a Kongresszus felhatalmazása nélkül a Minisz-térium vagy annak bármelyik hivatala nem eszközölhet különleges jogosítványokat; kivéve bizonyos különleges szabályokat, jelen törvény szerint a Minisztériumnak terrorizmus ügyében nincs jogosítványa nyomozásra, ezt a helyi, megyei és az Igazságügyi Minisztérium hivatalai tehetik meg.

D) Amint ez a javaslat törvényerőre emelkedik, a Minisztérium hivatali közé kerül a Honosítási és Bevándorlási Hivatal, amely közvetlenül felelős a külföldiek munkavállalási és letelepedési ügyeinek intézéséért, a jelentkezők átvilágításáért, a beadványok elbírálásáért. A Hivatal vezetőjének döntéséről értesítenie kell az érintettet, egy másik példányt pedig iktattat-nia kell a Minisztérium irattárába.

E) Amint ez a javaslat törvényerőre emelkedik, a Miniszter az általa irányított ügyek okán helyet kap a Nemzetbiztonsági Tanácsban.

F) Amint ez a javaslat törvényerőre emelkedik, a Miniszter időről időre felülvizsgálhatja Minisztériumának hivatalnokait és dolgozóit, hatáskörében áll bármikor leváltani és kinevezni egy új hivatalnokot.

G) Amint ez a javaslat törvényerőre emelkedik, a Miniszter a gazdasági érdekeket és a hatékonyságot figyelembe véve időről időre létrehozhat és felszámolhat központi admi-nisztratív hivatalokat, amelyek a beszerzéssel, költségvetéssel, a könyveléssel, személyzeti po-litikával, a könyvtárral, jogi és más hivatalokkal, és néhány hivatal közös ténykedésével fog-lalkoznak; A Miniszter  a Minisztériumon belül végrehajthatja az alkalmazott személyek áthe-lyezését, és a használt és fenntartott vagyontárgyakat és az irattárat, és ha a Minisztérium ren-delkezik fel nem használt forrásokkal, azokkal kapcsolatban rendelkezhet úgy, hogy azokat a központi adminisztratív hivatalokra költhessék. Feltéve, ha nincs olyan törvény, amely az adott hivatallal vagy hivatalnokkal kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy nem tartozik a Minisz-térium hatáskörébe, illetve eltávolították onnan.   

H) Amint ez a javaslat törvényerőre emelkedik, minden más törvény cikkelyei, ha ellentmond a jelen törvénynek, hatályát veszti.

 

V. Kutatási és Fejlesztési Testület

Kutatási és Fejlesztési Testület

Megalakul a Kutatási és Fejlesztési Testület (a továbbiakban "Testület").

A) A Testület célja, hogy tanácsot adjon a Védelmi Miniszternek a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos kutatás státusára vonatkozóan, segítsen neki abban, hogy megfelelő biztosítást nyújtson a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos problémákra irányuló kutatás és fejlesztés területén. (B) A Testület feladata a Védelmi Minisztérium irányítása alatt:

(1) Előkészíti a katonai célú kutatás és fejlesztés teljes és integrált programját,

(2) Tanácsadás a nemzetbiztonságra vonatkozó tudományos kutatás tendenciáira, valamint a folyamatos és növekvő előrehaladás biztosításához szükséges intézkedésekről,

(3) A kutatási és fejlesztési koordináció katonai szervezeti egységekkel és azok közös felelősségi körébe való elosztásával,

4) A Katonai Tanács politikájának megfogalmazása a Tanácson kívüli ügynökségekkel foglalkozó kutatási és fejlesztési ügyekkel kapcsolatban,

(5) A kutatás és a fejlesztés és a stratégia kölcsönhatásának elemzése és értékelése.

 

---

vissza