Törvény megtekintése

Első rész – bevezetés

A 2/1950. számú Elnöki Rendelet alapján, a kormány kezdeményezéséből, a ciron állampolgárok és a Ciron Köztársaság védelme érdekében, a Ciron Kormányzar választott tisztségviselői az alábbi törvényt alkotják.

I. fejezet – Definíciók

1. § A törvényben használt kifejezések definíciója:

(1) „Hivatal”: a továbbiakban a Ciron Hírszerzési Hivatal;

(2) „Igazgató”: a továbbiakban a Ciron Hírszerzési Hivatal vezetője;

II. fejezet – A Hivatal pecsétje

2. § (1) A Hivatal pecsétjére az Igazgató ad javaslatot a Hivatal felállítása után, melynek jóváhagyása az Elnök feladata. A Hivatali pecsét Elnöki Rendelet útján kerül hivatalosan elfogadásra.

(2) Minden a Hivatal által kiállított dokumentum akkor tekinthető hivatalosnak, érvényesnek és hitelesnek, ha azon szerepel a Hivatal pecsétje és a mindenkori Igazgató aláírása.

Második rész – A Hivatal működése

I. fejezet – Források

3. § (1) A Hivatal a feladatához szükséges ellátása érdekében szabadon felhasználhatja a kormányzat által kezdeményezett és a törvényhozó szervezet által jóváhagyott mindenkori költségvetés által a Hivatal számára bocsájtott költségvetést.

(2) A költségvetés ellenőrzésére jogosult első körben a mindenkori kormány polgári hírszerzéséért felelős tagja, második körben a szenátus nemzetvédelemmel foglalkozó szakbizottsága azzal a megkötéssel, hogy az ellenőrzések során semmilyen olyan adat, jelentés vagy egyéb dokumentáció nem kerülhet nyilvánosságra, mely a nemzet védelmét veszélyeztetné, vagy a Hivatal működését akadályozná.

(3) A Hivatal működésért teljes mértékben az Igazgató felelős, illetve az ő általa kinevezett igazgatóhelyettes és területi igazgatók.

(4) Az Igazgató ezen törvény alapján jogosultságot kap a Hivatal működéséhez szükséges források tekintetében (a költségvetésben meghatározott maximális keretig) felelősségének tudatában saját hatáskörben határozatban döntéseket meghozni, illetve az egyes döntések meghatározásához határozati jogosultságot adni az igazgatóhelyettesnek, illetve a területi igazgatóknak.
(5) Az Igazgatót az Elnök jelöli, aki kormánytagnak minősül.

II. fejezet – Oktatás és képzés

4. § (1) A Hivatal bármely tagja vagy alkalmazottja – a munkája elvégzése érdekében – részletes speciális oktatásban vehet részt, vagy kaphat kiképzést bármely belföldi vagy külföldi állami vagy magán intézményénél, melynek költségét a Hivatal állja a rendelkezésre áll forrásokból.

III. fejezet – Utazás, juttatások és kapcsolódó költségek

5. § (1) A képzések finanszírozásán kívül a képzés ideje alatt és a Hivatal alkalmazásában is a Hivatal minden tagját és alkalmazottját fizetés illeti meg, mely a beosztásától függ, s melyet az igazgató belső rendeletben határoz meg. Az alkalmazottak és tagok fizetése szigorúan bizalmas, nyilvánosságra csak korlátozott – a működést nem befolyásoló – mértékben hozható nyilvánosságra az ellenőrző szervek által.

(2) Az Igazgató által szabályozott módon – figyelembe véve az alkalmazott vagyoni helyzetét –, különös tekintettel a külföldön szolgálatot teljesítő alkalmazottak szükségleteire a Hivatal köteles:

(a) fizetni az utazással kapcsolatos felmerülő költségetek külföldi vagy belföldi megbízatás esetén is.

(b) fizetni egy kísérő családtag utazási költségeit.

(c) belföldi megbízatás esetén a költözés költségeit.

(d) külföldi megbízatás esetén az alkalmazott ingóságának tárolási költségeit, postaköltségeit, vámköltségeit, mely a családtagokkal való kapcsolattartást szolgálja.

(e) külföldi megbízatás esetén a megbízatási idő lejárta után a tárolási költségeket maximum három hónapig.

(f) fizetni az utazási és szállítási költségeket, mely a megbízatás után esedékes, abban az esetben a megbízatás következtében az alkalmazott és/vagy családtagja életveszélybe kerül.

(g) megbízatási hely változása esetén minden költséget, mely a megbízási hely változásával kapcsolatos az alkalmazott és családtagjai részére.

(3) Külföldi megbízatás estén – melynek ideje legalább két év – a Hivatalnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy az alkalmazott családjával találkozhasson. A két évet meg nem haladó külföldi megbízás esetén ezt nem kell biztosítani a Hivatalnak.

(4) Az alkalmazott szabadságának töltése alatt a Hivatal a fent említett költségek megtérítésére nem kötelezett.

(5) Szabadságról visszatérő alkalmazott esetén a Hivatal köteles meggyőződni róla, hogy az alkalmazott alkalmas a rá kiszabott munka elvégzésére. Negatív eredmény esetén a Hivatal köteles a szükséges képzés költségeit állni, hogy az alkalmazott a feladatok elvégzésére alkalmas legyen.

(6) Sérülés, sebesülés illetve haláleset esetén a Hivatal köteles állnia a kórházi és hazaszállítási költségeket, illetve haláleset esetén a család által megrendelt temetés költségeit.

Harmadik rész – jogosultságok

I. fejezet – Általános felhatalmazások

6. § (1) A Hivatal köteles más ciron nemzetbiztonságot biztosító szervekkel közreműködni, ha az nem sérti a Hivatal további működését, vagy bármely alkalmazottjának testi épségét.

7. § (1) A Hivatal saját hatáskörben javaslatot tehet az Elnöknek más nemzetek ügynökségeivel való együttműködésre, mely együttműködést az Elnöknek kell jóváhagyni.

(2) Külföldi ügynökségekkel való együttműködés esetén az Igazgató saját hatáskörben dönthet a megosztandó adatokról, de az adatok megosztás nem veszélyeztetheti a Hivatal működését, illetve bármely alkalmazott testi épségét.

8. § (1) A Hivatal működése során tevékenységét kizárólag a nemzet érdekében végezheti.

(2) A Hivatal tevékenysége nem segítheti bármely külföldi vagy hazai magánszemély, illetve bármely külföldi vagy haza állami vagy magán cég érdekeit.

9. § (1) A Hivatal saját hatáskörben jogosult a kutatás-fejlesztésbe invesztálni, hogy a tevékenységét mindig megfelelő technikai felkészültséggel tudja végezni.

II. fejezet – Külföldi tevékenységek

10. § (1) A Hivatal jogosult külföldi munkák során bármely olyan technikailag lehetséges tevékenységre, mely:

(a) külföldön tartózkodó ciron magánszemélyt érint,

(b) külföldi állampolgárságú személyeket érint,

(c) külföldön tartózkodó ciron diplomatát érint.

(d) külföldi állami vagy magáncégeket érint.

(2) A Hivatal külföldi tevékenységei közül az Igazgató javaslatára az Elnök bármely tevékenységet, adatot, dokumentumot a nemzet érdekében szigorúan bizalmasnak ítélhet meg. Ennek a döntésnek meghozatala esetén a dokumentumokat nyilvánosságra csak a bizalmi státusz megszűnését követően lehet hozni.

III. fejezet – Belföldi tevékenységek

11. § (1) Belföldön a Hivatal kizárólag külföldi állampolgársággal rendelkező magánszemélyek érintően tevékenykedhet.

(2) Belföldi tevékenység esetén a Hivatal köteles értesíteni a területileg illetékes biztonsági szerveket a belföldön történő tevékenységéről.

12. § (1) A 11.§ alól kivételes esetben az Elnök felmentést adhat, ha a Hivatal valamely külföldi, vagy belföldi diplomata védelme érdekében cselekszik.

IV. fejezet – Biztosítékok

13. § (1) A Hivatal bármely dokumentumába betekintést nyerhet a Kongresszus nemzetbiztonsággal foglalkozó szakbizottságai, azzal a kitétellel, hogy első körben zárt ülésen jogosult a dokumentumok megtekintésére, ha az a nemzetbiztonság szempontjából indokolt.

(2) Bármely Elnöki vagy Igazgatói döntést a Kongresszus nemzetbiztonsággal foglalkozó szakbizottságai bíróságon támadhat meg, mely esetben zárt tárgyaláson kell a tárgyalást lefolytatni, ha az nemzetbiztonsági szempontból indokolt. Bírói határozat esetén az adott döntés megsemmisíthető, mely bírói döntés ellen a végrehajtó hatalom fellebbezéssel élhet. Ez esetben másodfokú bírói vizsgálat zárt körben folytatandó le, ha az korábbi döntés alapján nemzetbiztonsági szempontból indokolt.

(3) Másodfokú bírói döntéssel szemben bármely fél a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat. A Legfelsőbb Bírósági döntéssel szemben fellebbezési lehetőség nincs.

Negyedik rész – egyéb rendelkezések

14. § Jelen törvény az elnök ratifikálását követően hatályba lép, az Igazgatót egy éven belül el kell fogadnia a Szenátusnak.

---

vissza