A progresszav előválasztási folyamat során Cliff Bedroom szenátor két programot is hirdetett, mellyel a választókat kívánja meggyőzni, hogy rá szavazzanak. Egy interjú keretében elmeztük ki közössen a szenátorral a programot, és azoknak mindenpontját. Ezáltal a program egyes gyange pontjai és az azokra adott válaszok is egy helyen ütközhettek. Az interjút a terjedelme miatt két részletben hozzuk le.
Roy Geary: Jó estét kívánok szenátor úr! Örülök, hogy elfogadta meghívást.
Cliff Bedroom: Üdvözlöm Mr. Geary, szívesen tettem.
Roy Geary: Mint előre egyeztettük a témát a mai riport tárgya a Cironia Economy azaz az Ön gazdasági programja. Ha egy szóval kéne jellemeznie ezt a programot, mi lenne az?
Cliff Bedroom: Cironia felemelkedése.
Roy Geary: Most mennyünk végig a programon és elemezzük azt. Első pontban a cégek és vállaltok támogatása szerepel benne. Ha elolvassuk ezt a részt, akkor láthatjuk, hogy a program szerint a nagyvállalatokat támogatná állami támogatással és adócsökkentéssel. Elvégre azon vállalatok, amelyek legalább 100 főt foglalkoztatnak, azok nagy vállalatok. Nem gondolja, hogyha már az állam a piaci viszonyokba beleavatkozik, akkor a kis és közepes vállalatokat kellene támogatni?
Cliff Bedroom: Ez egy direktíva része, hiszen a kis és közepes vállalkozások is fejlődni akarnak. Az a céljuk, hogy nagyvállalattá avanzsálódjanak ehhez nekik is megvan most a lehetőség, hisz egy kisebb cég aki 50 főt foglalkoztat annak nem kell mást tennie minthogy még 50 főt foglalkoztat és máris részese a kedvezményeknek. Ez két dologban is pozitív és jótékony hatású. 1: csökken a munkanélküliség, 2 fejlődés a vállaltnak ezáltal Cironia gazdasága rohamos fejlődésnek indul.
Roy Geary: Ugye nem gondolja komolyan, hogy egy 50 főt foglalkoztató céghirtelen megduplázza dolgozóinak számát 30+ adókedvezményért. Egyszerűen ez gazdaságilag alaptalan, hiszen az adókönnyítés miatt nem fog megnőni a kereslet olyan hirtelen, így egyszerűen veszteséges lesz és el kell bocsájtania a pluszban felvett dolgozókat. Ráadásul, ha hirtelen ennyivel több munkása van, akkor több gép is kell, amivel többet termel. Ami persze csökkenti az árakat és még veszteségesebb lesz. Ez a gazdaság törvénye. Hogy kívánja kivédeni azt, hogy ne csak egy hónapra statisztikailag legyen meg a 100 fő és a következő hónapban újra alacsony létszámon működjön. Aztán persze az adókedvezményt megkapja, mert ugye megvolt egy hónapig a 100 fő és a bérminimum. Ez sok visszaélésre adhat így lehetőséget. Hogy kíván védekezni ez ellen?
Cliff Bedroom: Pici tévedés van, ez nem kötelező jellegű az a cég aki hajlandó a fejlesztése és el tud látni 100 embert munkával, annak adott a lehetőség, persze ez nem jelenti azt, hogy egy vállalat csak a 30% adókedvezményért foglalkoztasson, hisz azért nem is érné meg. Olyan cég, aki hajlandó fejlődni és a kedvezménnyel nem számolva foglalkoztat 100 vagy több embert, ez azoknak van kitalálva. Hisz támogatjuk azt, aki támogatja a gazdaságot, igy a kisebb cégeket is a fejlődésre sarkaljuk. A visszaélés lehetősége, minden szegmensbe megvan és minden rendszerben. Ennél csak az kap kedvezményt, aki 100 fővel és minimálbérrel tud elszámolni, ha nem tud akkor a kedvezmény megvonásra kerül. Mivel az adózás havi szinten van adminisztrálva, így a kedvezmény is havi szintű, tehát xy cég márciusban még kedvezményezett, áprilisban már nem tehát a visszaélést maximum 1 hónapig tudja kihasználni. És mivel a Cironia Economy egy program, nincs kizárva a változtatás joga, kifogjuk szorítani a kiskapukat, ha nyerünk és akkor a Cironia Economy már nem csak program, hanem törvénytervezetként lesz benyújtva. Én hajlandó vagyok és leszek a kompromisszumokra, a változtatásokra.
Roy Geary: Nos a kérdés második felére megnyugtató választ tudott adni. Azonban az első fele a válaszának azonban visszavezet minket arra, hogy ennek a lehetőségnek a kihasználásra csak a nagyvállalatoknak van lehetőségük. A kis cégek - egy-két embert foglalkoztató családi vállalkozások számára - milyen támogatási rendszert tud ajánlani?
Cliff Bedroom: Nézze az Economy egy gazdaságélénkítő program, biztos vagyok benne, hogy ők is támogathatóak adókedvezménnyel, és biztos ha már a tervezetnél fogunk tartani, őket is belekalkuláljuk. De egyet vegyen figyelembe mindenki, az ország gazdasága nem fejlődhet visszafelé, ha túlzásba támogatjuk a kis cégeket, azzal arra sarkaljuk a közepes cégeket, hogy embereket rúgjanak ki és kis cégként már megkapják a kedvezményeket, a közepes vállalatoknál ez szintén igy van, nem arra fognak hajtani, hogy 100 főnél többet foglalkoztassanak, hanem hogy megkapják a kis cégek kedvezményét. Mindenképpen a fejlődésre kell sarkalnunk a cégeket, ettől függetlenül támogatom a kis cégek működését, amelyek akár családi vállalkozásként nem akarnak gyártulajdonosok lenni, nos nekik is adható adókedvezmény kiszámított keretek közt.
Roy Geary: Lépjünk a program következő pontjára. Ez a munkanélküliség: Ön a programban tovább szeretné csökkenteni a munkanélküliséget, amit Ön állami közmunkaprogrammal oldana meg. Ezzel kapcsolatban két kérdésem is lenne: egyrészt, ha megvalósul a közmunkaprogram a megyéknek milyen szerepet szán benne, vagy teljesen állami kézben tartaná azt? Másrészt nem lenne jobb az Ön által megnevezett szektorokban - infrastruktúrában - cégeket létrehozni és magasabb piaci bérért foglalkoztatni, mint alacsonyabb közmunka bérért?
Cliff Bedroom: Természetesen megyei szinten működtethető az egész, hisz a megyék jogköre azt eldönteni milyen szinten van szüksége közmunkásokra, valahol a mezőgazdaságban van nagyobb szükségük rá, pl fűnyírás, komposzt előállítás, valahol közterületek takarítása, útépítés és sorolhatnám. A második kérdése teljesen szemben áll az előzőleg feltett kérdésétől, hisz ott +100 főt elemeztük, ahol infrastrukturális fejlődés a cél, ha az állam hozna létre közmunkaprogramokban résztvevő személyeknek cégeket az a vállalatok kárára menne. A közmunkaprogram nem a cégfejlődés miatt hoznánk létre hanem a munkanélkülisegély kiváltására. Hisz nagy kiadás segélyt adni olyan embernek, aki nem dolgozik, akkor végezzen közhasznú munkát és ha teheti idővel akkor álljon el dolgozni egy nagyvállalatnál. A közmunka mindenképp egy ideiglenes megoldás mindkét részről. Hisz, ha valaki közmunkás az feltehetőleg nem akar az maradni, de mindenképp egy költséghatékonyabb módszer, mint a jelenlegi munkanélküliséggel.
Roy Geary: Értem mire gondol, de én a munkás munkabér szempontjából kérdeztem. Jobban járnának, ha piaci bért kapnának és nem alacsonyabb közmunka-bért. Nem gondolja?
Cliff Bedroom: Ez kétoldalú, ugyanis ha piaci bért adunk a közmunkásnak akkor az akár évekig is közmunkás lehetne, hisz mi értelme lenne neki elmennie egy céghez. Másodsorban mindenképp egy minimálbért akarunk bevezetni, azt a közmunkás megkapná, igy a közepes cégeknek is lenne munkaerő hisz, ha azokat az embereket magához csábítja és a minimálbér fölötti fizetést adja akkor jogosult lesz az emlegetett támogatásra. Így mindkét fél jól jár, vannak a cégek is felvételére sarkalva, és a közmunkások is, hogy cégekhez álljanak el dolgozni.
Roy Geary: Értem a logikát abban, amit mond. Térjünk át a mezőgazdaságra. Itt is teljes állami támogatást ígér, sőt egyfajta állami felvásárló és kereskedő szerepet. Mi a gond a mostani piaci rendszerrel? Az állam nélkül is el tudják adni a piacon a termékeiket, mért van szükség itt az államra?
Cliff Bedroom: Mert az állam egy kényelmes és állandó vevő lenne. Létrehoznánk gabonafelvásárló központokat megyénként, vagy akár nagyobb településenként, és a Ciron piaci áron azt az állam felvásárolná. Ezután egy komplex export piacot építhetnénk ki azokkal az országokkal, ahol a mezőgazdaság nem jellemző így azok ára ott magasabb. Mondok egy egyszerű példát: Cironia 10 dollárért vesz 1 mázsa komlót, de Finnország, ahol hidegebb éghajlat van, ad érte 13 dollárt, na most ez képzelje el nagy mennyiségben, kiváló jövedelemforrás. Nem beszélve a Marshall tervről, nem tudom mennyire ismeri, de az Európai újjáépítés berkein jött létre. Lényege az, hogy a Marshall tervben résztvevő országok gabonát és egyéb nyersanyagot vásárolnak fel Európa országainak.
Roy Geary: Értem, amit mond, és a Marshall terv keretein belül még érthető is az állami szerepvállalás, de a Finnországi példát tekintve még mindig nem látom mért van szükség az államra. A piacon - az állam kihagyása nélkül - ugyan ez a profit létrejöhet és akkor a profitot ráadásul a termelő realizálja és nem vész el a költségvetésben. Ráadásul a piaci verseny miatt még akár nagyobb profitot is ki tud alkudni. A piaci viszony rugalmasabb és rövidebb időtávon tud reagálni az aktuális eseményekre, nem úgy mint a hosszútávú államközi szerződések.
Cliff Bedroom: Mindenképp állami szerep kell. Hisz a kisgazdálkodók nem adnak el árút tengeren tóla. Az ahhoz túl kevés lenne, hogy akár egy tengeri hajóút megérje. Másodsorban magánemberek csak kismennyiségekben adnak el nemzetközi piacon. Országok nem kötnek üzletet magánvállalkozóval, kicsi az esély rá. De ha mi felvásárlunk 500 gazdától búzát, azt már érdemes tengerre engedni és itt most több száz tonnáról beszélek. A gazdák akár maguknak is kialakulhatnak egy profitot, de a piaci ár változik, mire azt a "kis" mennyiséget megtermeli, hajóra vár, elszállítja, állja a szállítás költségeit már oda is a profit, nem beszélve a kockázatról. Madisonban volt rá példa 3 éve amikor Thomas Kane kormányzó több hajónyi rakományt vásárolt fel a Madisoni gazdáktól, a hajók biztonságban kikötöttek Anglia partjainál és a bevétel annyira nyereséges volt, hogy abból két évig tudtunk adni a Madisoni családoknak gyermekenként, havonta 300 dollár támogatást, tehát a dolog már kipróbált és működőképes.
A progresszav előválasztási folyamat során Cliff Bedroom szenátor két programot is hirdetett, mellyel a választókat kívánja meggyőzni, hogy rá szavazzanak. Egy interjú keretében elmeztük ki közössen a szenátorral a programot, és azoknak mindenpontját. Ezáltal a program egyes gyange pontjai és az azokra adott válaszok is egy helyen ütközhettek. Az interjút a terjedelme miatt két részletben hozzuk le.
Roy Geary: Jó estét kívánok szenátor úr! Örülök, hogy elfogadta meghívást.
Cliff Bedroom: Üdvözlöm Mr. Geary, szívesen tettem.
Roy Geary: Mint előre egyeztettük a témát a mai riport tárgya a Cironia Economy azaz az Ön gazdasági programja. Ha egy szóval kéne jellemeznie ezt a programot, mi lenne az?
Cliff Bedroom: Cironia felemelkedése.
Roy Geary: Most mennyünk végig a programon és elemezzük azt. Első pontban a cégek és vállaltok támogatása szerepel benne. Ha elolvassuk ezt a részt, akkor láthatjuk, hogy a program szerint a nagyvállalatokat támogatná állami támogatással és adócsökkentéssel. Elvégre azon vállalatok, amelyek legalább 100 főt foglalkoztatnak, azok nagy vállalatok. Nem gondolja, hogyha már az állam a piaci viszonyokba beleavatkozik, akkor a kis és közepes vállalatokat kellene támogatni?
Cliff Bedroom: Ez egy direktíva része, hiszen a kis és közepes vállalkozások is fejlődni akarnak. Az a céljuk, hogy nagyvállalattá avanzsálódjanak ehhez nekik is megvan most a lehetőség, hisz egy kisebb cég aki 50 főt foglalkoztat annak nem kell mást tennie minthogy még 50 főt foglalkoztat és máris részese a kedvezményeknek. Ez két dologban is pozitív és jótékony hatású. 1: csökken a munkanélküliség, 2 fejlődés a vállaltnak ezáltal Cironia gazdasága rohamos fejlődésnek indul.
Roy Geary: Ugye nem gondolja komolyan, hogy egy 50 főt foglalkoztató céghirtelen megduplázza dolgozóinak számát 30+ adókedvezményért. Egyszerűen ez gazdaságilag alaptalan, hiszen az adókönnyítés miatt nem fog megnőni a kereslet olyan hirtelen, így egyszerűen veszteséges lesz és el kell bocsájtania a pluszban felvett dolgozókat. Ráadásul, ha hirtelen ennyivel több munkása van, akkor több gép is kell, amivel többet termel. Ami persze csökkenti az árakat és még veszteségesebb lesz. Ez a gazdaság törvénye. Hogy kívánja kivédeni azt, hogy ne csak egy hónapra statisztikailag legyen meg a 100 fő és a következő hónapban újra alacsony létszámon működjön. Aztán persze az adókedvezményt megkapja, mert ugye megvolt egy hónapig a 100 fő és a bérminimum. Ez sok visszaélésre adhat így lehetőséget. Hogy kíván védekezni ez ellen?
Cliff Bedroom: Pici tévedés van, ez nem kötelező jellegű az a cég aki hajlandó a fejlesztése és el tud látni 100 embert munkával, annak adott a lehetőség, persze ez nem jelenti azt, hogy egy vállalat csak a 30% adókedvezményért foglalkoztasson, hisz azért nem is érné meg. Olyan cég, aki hajlandó fejlődni és a kedvezménnyel nem számolva foglalkoztat 100 vagy több embert, ez azoknak van kitalálva. Hisz támogatjuk azt, aki támogatja a gazdaságot, igy a kisebb cégeket is a fejlődésre sarkaljuk. A visszaélés lehetősége, minden szegmensbe megvan és minden rendszerben. Ennél csak az kap kedvezményt, aki 100 fővel és minimálbérrel tud elszámolni, ha nem tud akkor a kedvezmény megvonásra kerül. Mivel az adózás havi szinten van adminisztrálva, így a kedvezmény is havi szintű, tehát xy cég márciusban még kedvezményezett, áprilisban már nem tehát a visszaélést maximum 1 hónapig tudja kihasználni. És mivel a Cironia Economy egy program, nincs kizárva a változtatás joga, kifogjuk szorítani a kiskapukat, ha nyerünk és akkor a Cironia Economy már nem csak program, hanem törvénytervezetként lesz benyújtva. Én hajlandó vagyok és leszek a kompromisszumokra, a változtatásokra.
Roy Geary: Nos a kérdés második felére megnyugtató választ tudott adni. Azonban az első fele a válaszának azonban visszavezet minket arra, hogy ennek a lehetőségnek a kihasználásra csak a nagyvállalatoknak van lehetőségük. A kis cégek - egy-két embert foglalkoztató családi vállalkozások számára - milyen támogatási rendszert tud ajánlani?
Cliff Bedroom: Nézze az Economy egy gazdaságélénkítő program, biztos vagyok benne, hogy ők is támogathatóak adókedvezménnyel, és biztos ha már a tervezetnél fogunk tartani, őket is belekalkuláljuk. De egyet vegyen figyelembe mindenki, az ország gazdasága nem fejlődhet visszafelé, ha túlzásba támogatjuk a kis cégeket, azzal arra sarkaljuk a közepes cégeket, hogy embereket rúgjanak ki és kis cégként már megkapják a kedvezményeket, a közepes vállalatoknál ez szintén igy van, nem arra fognak hajtani, hogy 100 főnél többet foglalkoztassanak, hanem hogy megkapják a kis cégek kedvezményét. Mindenképpen a fejlődésre kell sarkalnunk a cégeket, ettől függetlenül támogatom a kis cégek működését, amelyek akár családi vállalkozásként nem akarnak gyártulajdonosok lenni, nos nekik is adható adókedvezmény kiszámított keretek közt.
Roy Geary: Lépjünk a program következő pontjára. Ez a munkanélküliség: Ön a programban tovább szeretné csökkenteni a munkanélküliséget, amit Ön állami közmunkaprogrammal oldana meg. Ezzel kapcsolatban két kérdésem is lenne: egyrészt, ha megvalósul a közmunkaprogram a megyéknek milyen szerepet szán benne, vagy teljesen állami kézben tartaná azt? Másrészt nem lenne jobb az Ön által megnevezett szektorokban - infrastruktúrában - cégeket létrehozni és magasabb piaci bérért foglalkoztatni, mint alacsonyabb közmunka bérért?
Cliff Bedroom: Természetesen megyei szinten működtethető az egész, hisz a megyék jogköre azt eldönteni milyen szinten van szüksége közmunkásokra, valahol a mezőgazdaságban van nagyobb szükségük rá, pl fűnyírás, komposzt előállítás, valahol közterületek takarítása, útépítés és sorolhatnám. A második kérdése teljesen szemben áll az előzőleg feltett kérdésétől, hisz ott +100 főt elemeztük, ahol infrastrukturális fejlődés a cél, ha az állam hozna létre közmunkaprogramokban résztvevő személyeknek cégeket az a vállalatok kárára menne. A közmunkaprogram nem a cégfejlődés miatt hoznánk létre hanem a munkanélkülisegély kiváltására. Hisz nagy kiadás segélyt adni olyan embernek, aki nem dolgozik, akkor végezzen közhasznú munkát és ha teheti idővel akkor álljon el dolgozni egy nagyvállalatnál. A közmunka mindenképp egy ideiglenes megoldás mindkét részről. Hisz, ha valaki közmunkás az feltehetőleg nem akar az maradni, de mindenképp egy költséghatékonyabb módszer, mint a jelenlegi munkanélküliséggel.
Roy Geary: Értem mire gondol, de én a munkás munkabér szempontjából kérdeztem. Jobban járnának, ha piaci bért kapnának és nem alacsonyabb közmunka-bért. Nem gondolja?
Cliff Bedroom: Ez kétoldalú, ugyanis ha piaci bért adunk a közmunkásnak akkor az akár évekig is közmunkás lehetne, hisz mi értelme lenne neki elmennie egy céghez. Másodsorban mindenképp egy minimálbért akarunk bevezetni, azt a közmunkás megkapná, igy a közepes cégeknek is lenne munkaerő hisz, ha azokat az embereket magához csábítja és a minimálbér fölötti fizetést adja akkor jogosult lesz az emlegetett támogatásra. Így mindkét fél jól jár, vannak a cégek is felvételére sarkalva, és a közmunkások is, hogy cégekhez álljanak el dolgozni.
Roy Geary: Értem a logikát abban, amit mond. Térjünk át a mezőgazdaságra. Itt is teljes állami támogatást ígér, sőt egyfajta állami felvásárló és kereskedő szerepet. Mi a gond a mostani piaci rendszerrel? Az állam nélkül is el tudják adni a piacon a termékeiket, mért van szükség itt az államra?
Cliff Bedroom: Mert az állam egy kényelmes és állandó vevő lenne. Létrehoznánk gabonafelvásárló központokat megyénként, vagy akár nagyobb településenként, és a Ciron piaci áron azt az állam felvásárolná. Ezután egy komplex export piacot építhetnénk ki azokkal az országokkal, ahol a mezőgazdaság nem jellemző így azok ára ott magasabb. Mondok egy egyszerű példát: Cironia 10 dollárért vesz 1 mázsa komlót, de Finnország, ahol hidegebb éghajlat van, ad érte 13 dollárt, na most ez képzelje el nagy mennyiségben, kiváló jövedelemforrás. Nem beszélve a Marshall tervről, nem tudom mennyire ismeri, de az Európai újjáépítés berkein jött létre. Lényege az, hogy a Marshall tervben résztvevő országok gabonát és egyéb nyersanyagot vásárolnak fel Európa országainak.
Roy Geary: Értem, amit mond, és a Marshall terv keretein belül még érthető is az állami szerepvállalás, de a Finnországi példát tekintve még mindig nem látom mért van szükség az államra. A piacon - az állam kihagyása nélkül - ugyan ez a profit létrejöhet és akkor a profitot ráadásul a termelő realizálja és nem vész el a költségvetésben. Ráadásul a piaci verseny miatt még akár nagyobb profitot is ki tud alkudni. A piaci viszony rugalmasabb és rövidebb időtávon tud reagálni az aktuális eseményekre, nem úgy mint a hosszútávú államközi szerződések.
Cliff Bedroom: Mindenképp állami szerep kell. Hisz a kisgazdálkodók nem adnak el árút tengeren tóla. Az ahhoz túl kevés lenne, hogy akár egy tengeri hajóút megérje. Másodsorban magánemberek csak kismennyiségekben adnak el nemzetközi piacon. Országok nem kötnek üzletet magánvállalkozóval, kicsi az esély rá. De ha mi felvásárlunk 500 gazdától búzát, azt már érdemes tengerre engedni és itt most több száz tonnáról beszélek. A gazdák akár maguknak is kialakulhatnak egy profitot, de a piaci ár változik, mire azt a "kis" mennyiséget megtermeli, hajóra vár, elszállítja, állja a szállítás költségeit már oda is a profit, nem beszélve a kockázatról. Madisonban volt rá példa 3 éve amikor Thomas Kane kormányzó több hajónyi rakományt vásárolt fel a Madisoni gazdáktól, a hajók biztonságban kikötöttek Anglia partjainál és a bevétel annyira nyereséges volt, hogy abból két évig tudtunk adni a Madisoni családoknak gyermekenként, havonta 300 dollár támogatást, tehát a dolog már kipróbált és működőképes.